Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Győr-Sopron-vasútvonal a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút magyarországi fővonala, jeleneg a 8. számú menetrendi mező. Magyarországi szakasza kb. 85 km hosszúságú. A teljes 126 km-es vonal egyvágányú, villamosított, és a rajta lévő 17 állomással együtt a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt.  magyar-osztrák vegyes tulajdonú vasúttársaság tulajdona. Építésére 1872-ben kapott engedélyt.
Célja: a Kisalföldön termesztett gabona, cukorrépa illetőleg tőzeg szállítása volt. A magyarországi szakasz Győr-Moson-Sopron megyét kelet-nyugati irányban szeli át, s köti össze a megye két megyei jogú városát.
Engedélyezett sebesség Győr - Petőháza között 120 km/h, Petőháza - Sopron között 100 km/h.
Története: A vasúti pálya megépítését 1873-ban kezdték meg. Az állam 30 évre szóló jövedelemadó és illetékmentességgel támogatta az építkezést. Ebben az évben kirobbant bécsi tőzsdeválság hátráltatta a munkálatokat. 1875-ben alakult meg a GYSEV részvnytársaság a vasútvonal megépítésére és üzemeltetésére. A Győr és Sopron közötti pályaszakasz (86 km) 1876-ra készült el. Az eredeti vonalvezetést áttervezve a vasútvonal nem az ebenfurthi vasútállomásra, hanem a Déli vasút által üzemeltetett (közvetlenül az országhatár melletti) Lajtaújfalui állomásra kötötte be. Innen korábban lóvasútként üzemelő vontatóvágány vezetett be Ebenfurtba. Ezt a vonalszakaszt a vasúttársaság bérbe vette az állomással együtt. A soproni vasútállomás épülete 1884-ben készült el. 1889-ben üzembe helyezték a MÁV vasúti hídjával közös pillérekre helyezkedő GYSEV vasúti hídat a Rába győri szakasza felett. A MÁV lehetővé tette, hogy a győri pályaudvarra közvetlenül bejárhassanak a GYSEV személyvonatai, s onnan idulhassanak Sopron felé. A győri érdekek mellőzésével felépült Győr-grazi vasút után a városvezetés és a Kereskedelmi Gyülde a Győr-Ébenfurton át Szentpöltenig vezető vasút tervét karolta fel. A cél az volt, hogy Bécs mellőzésével a győri gabonapiac a legrövidebb úton kerüljön kapcsolatba a Nyugattal. .A minisztérium a Győr-Sopron közt felépítendő vasútra az 1870-es évek elején több személynek adott előmunkálati engedélyt, majd 1872-ben báró Erlanger Viktor kapott végleges építési engedélyt. Az állam csak a szokásos adómentességet biztosította a vállalkozónak, aki saját vagyonából volt kénytelen fedezni a költségeket. Az építés csak nagyon lassan haladt, s a későbbiekben az állam kénytelen volt engedményeket tenni.
1876-ban a vasúton megindult a forgalom, a győri álmok azonban itt sem váltak valóra. Győr városa ekkor még a közvetítő kereskedelmet illetően biztonságban érezte magát, de már folyt a nagy versenyfutás. A Győri Közlöny 1875. augusztus 27-i számában arról írt, hogy Bécs már évek óta erőfeszítéseket tesz, hogy a gabonakereskedés terén Budapestet megelőzze, de eddig még a kis Győr városát sem volt képes háttérbe szorítani. Győr birtokában van mindazon vállalatoknak, melyeket egy-egy virágzó gabonakereskedést igényel. A kereskedés emberemlékezet óta olyan elterjedt és olyan jó hírnek örvend, melyet elhomályosítani nem lehet. Sőt, a forgalom állandóan növekszik. Míg 1866-ban 3 millió, 1867-ben 4 millió, mázsa gabonát szállítanak el évenként Győrből. Győrnek csak egy versenytársa van, ez Budapest, mely 1 millió mázsával haladja felül Győr gabonaforgalmát. Dacára annak, hogy Budapest a szállítási vonalba esik, Győr állja a próbát, mindkettő kereskedésére büszke lehet az ország. A bécsiek a gabonakereskedelemnek új irányt adni nem fognak, a fölény megtartása érdekében azonban még sok a teendő. A közlekedési viszonyok javítása mellett gabona-raktárak létesítésére van szükség. A GYSEV-vel a győri kereskedők a gabonaforgalom bővítését remélték.
1891-ben elkészült a 2 km hosszú Rábaparti szárnyvágány is. 1890-ben a GYSEV is bevezetteti a zónadíjazást. Ezzel jelentősen megnövelte az utasforgalmát. 1907-ben indult Sopronből az első GYSEV által üzemeltetett közvetlen gyorsvonat Budapestre. Ez fordában üzemelt, azaz még aznap vissza lehetett vele utazni Sopronba. Így próbálták a bécsi vásárlókat Budapest felé orientálni. A trianoni békeszerződéssel 1920-ban kialakított új országhatárok 95 km-re rövidítették a GYSEV magyarországi vasútvonalainak hosszát. A társaság székhelye Budapesten maradt. A magyarországi bauxitkivitel forgalmát majdnem teljes egészében ezen a vasútvonalon bonyolították le Németország felé. A II. világháború idején korlátozták a személyforgalmat. 1944-ben és 1945 súlyos bombatámadások érték a vasútvonalat a katonai szállítmányok miatt és Sopron vasútállomását is. 1945. márciusában a viszavonuló német katonai csapatok felrobbatották a vonal összes hídját. A helyreállítás 1945 májusában kezdődött meg. A következő év májusáig csak egy vonatpár tudott közlekedni ezen a vonalon. A potsdami háromhatalmi szerződés értelmében a társaság részvényeinek 40%-át a Szovjetunió kapta meg. 1951-ben a GYSEV szerződést kötött a MÁV-val a magyarországi vontatási feladatok átruházásáról és a magyarországi pályafenntartásról. 1986-ban a társaság koncessziós szerződését először 1987-ig majd 2007-ig hosszabbították meg. A társaság székhelyét 2006-ban Sopronba helyezte át. A vonalat 1987-ben villamosították. Jelene Az RCA (Rail Cargo Austria) és a GYSEV Zrt. alkotta konzorciumával megkezdett tárgyalást 2007-ben megnyerte a MÁV Zrt. tulajdonában lévő, MÁV Cargo eladásáról. Megduplázta eredeti árajánlatát a MÁV Cargo privatizációs pályázatán a Rail Cargo Ausztria és Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút konzorciuma. A lap szerint a befektetői páros ajánlata meghaladta a százmilliárd forintot. A két cég mindezt azután, hogy a 30 milliárd forintos alaptőkéjű, 47 millió tonnás 2007 szállítási teljesítményével a magyar vasúti fuvarpiacon 82-83%-os részesedéssel rendelkező MÁV vállalkozást értékesítésének megkezdése előtt 60-80 milliárd forintra árazták be. S az ekkor megálmodott összeget a tenderre jelentkező 12 érdeklődőből 2007 nyarán még csak kettő adta volna meg. Az RCA-GYSEV páros eredeti, 50 milliárd forintos ajánlatának megduplázása a 2007-es év legnagyobb hazai privatizációs tenderén ahhoz elég, hogy több mint 10%-kal megelőzze a versenyben lévő második helyen álló pályázót. Az osztrák-magyar befektetői páros nem csak a tender eredményét elsősorban meghatározó árajánlatával utasította maga mögé ellenfeleit. A hírek szerint az RCA-GYSEV konzorcium szakmai ajánlatának tartalma is tetszést aratott. Részben, mert a pályázó a MÁV Cargo gazdálkodási hatékonyságának növelését nagyarányú eszközfejlesztéssel alapozná meg. Ez új vasúti kocsik, esetleg mozdonyok beszerzését jelenti. S vállalja: megtartja a magyar fuvarozó cég 3170 dolgozóját, javítja munkakörülményeiket, indokolt esetben létszámfejlesztést is végrehajt. E konzorcium mellett szóló érvnek tartják azt, hogy versenytársaival ellentétben mindkét tagja szakmai befektető. Az osztrák vasút (ÖBB) árufuvarozó cége, az RCA pedig az elmúlt években is a MÁV egyik legnagyobb stratégiai partnere volt. Tulajdonossá válása a várakozások szerint a MÁV Cargo megerősödését eredményezi majd. 2007 december 21-én megszűnt az útlevél-ellenőrzés a GYSEV Zrt. soproni és szentgotthárdi állomásain, valamint Fertőszentmiklós és Pamhagen között a vonatokon. A GYSEV Zrt. soproni és szentgotthárdi állomásain pedig már egy helyen lehet megváltani a nemzetközi, belföldi és régiós menetjegyeket, valamint bérleteket. Sopron állomáson a határnyitást követően könnyebbé, gyorsabbá vált az átjárhatóság a vágányok között. Az előnyök között kell megemlíteni, hogy a GYSEV Zrt. rövidíteni tudta a vonatok állomáson történő tartózkodásának idejét ezzel is gyorsítva a régiós forgalmat, szorosabbra fűzve a kapcsolatot Burgenland és Nyugat-Magyarország között. A schengeni határnyitás lehetővé tette, hogy a GYSEV Zrt. osztrák partnerével, az ÖBB-vel napi egy vonatpárt indítson Fehring állomásra, vasúti összeköttetést létesítve Stájerország, Burgenland és Nyugat-Magyarország között. Nagycenk-Fertőboz múzeumvasút vá., Fertőboz-Nagycenk Bővebben: Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút a magyar vasútvonali hálózat 8a számú vonala, keskeny nyomtávolságú vasútja Magyarország nyugati határán, ami Fertőbozt - a Győr-Sopron-vasútvonal egyik állomását - köti össze a nagycenki Széchenyi-kastéllyal. A kisvasúti pálya hossza 3,6 km, nyomtávolsága 760 mm. A múzeumvasutat a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút üzemelteti. A munkálatok 1874 után felgyorsultak, de ekkor meg a győri vasútállomással kapcsolatban merültek fel problémák. A GYSEV-nek a győri államvasúti pályaudvarhoz történő becsatlakozásához a gabonavásártérből, vagy a Honvéd-ligetből jelentős területeket kellett volna átadni, amihez sem a Kereskedelmi Gyülde, sem a városi tanács nem volt hajlandó hozzájárulni. A minisztérium, a huzavonát megunva, a helyi kereskedelmi érdekek kárára, az államvasúttól másfél km távolságra adott engedélyt a GYSEV-állomás felépítésére.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.